(Nem) Haladok?

Avagy a külső és belső nézőpont adta különbség

Meleg fényű, novemberi erdő. Megannyi fa és karakteres avarillat. A legtöbb már csupaszon készül pihenőjére, mások megritkult sárga lombkoronával szépen lassan vesznek búcsút az ősztől. És aztán megakad a szemem két, még teljesen zöld fán, amelyek szinte teljes pompájukban álltak ezen a ráérős vasárnapon.

Vajon melyikük halad a „megfelelő” ütemben?

Vajon az a fa „csinálta jól”, amelyik november 9-re elengedte minden levelét?

És vajon a zöldek „le vannak maradva”?

Ugye mennyire abszurd kérdések ezek? Valószínűleg soha nem jutna eszedbe a fentiek mentén összevetni és kritizálni a fákat.

De akkor magaddal miért teszed ezt?

Mert ugye nem lövök mellé, ha azt feltételezem, hogy előfordult már Veled, hogy mások haladásához hasonlítottad a sajátodat, és... alulmaradtál?

Olvasd tovább a bejegyzést a Substack oldalamon, ahová átköltözött a blogom. Remélem találkozunk odaát! :)

#valódihaladás #belsőmérce #amiténylegszámít #tudatosság #önazonosság #valódién #önazonosélet #valódiélet #belülrőlkifelééltélet